Mi az az online népszavazás?

Az online népszavazás a jövőben az egész világon a demokrácia egyik alappillére lesz. Az emberek ennek segítségével bármikor elmondhatják majd a véleményüket. Magyarországon ez az első online népszavazás, amit egy pártfüggetlen civil szervezet, a Második Reformkor Alapítvány kezdeményezett.

Miben más az online népszavazás mint egy online petíció vagy aláírásgyűjtés?

Ahogy a nevében is benne van, itt nem egy ügy mellé kell odaállni az aláírásunkkal, hanem a szavazatunkkal döntést tudunk hozni egy fontos kérdésben.

Biztos megint valami adatgyűjtésről van szó.

A kampány technikai hátterét egy svájci-magyar informatikai cég biztosítja, a szavazási felület minden hatályos adatvédelmi előírásnak megfelel. A Második Reformkor Alapítvány kizárólag a kezdeményezés társadalmi kampányáért felel, semmilyen ezzel kapcsolatos adatkezelést nem végez.

Van-e az online népszavazás eredményének bármilyen konkrét hatása?

Az online népszavazás a civil társadalom legerősebb nyomásgyakorló eszköze lehet a kormányra, de ehhez az kell, hogy minél többen vegyünk részt rajta.

Nincs értelme ennek, mert a kormány úgysem fog változtatni a politikáján.

Ha sokan vesznek részt az online népszavazáson, a kormány kénytelen lesz figyelembe venni az eredményét, máskülönben egy elbukott népszavazás terhével kell a választási kampányra fordulnia. Ezen kívül az internetadó vagy az olimpiai pályázat visszavonása is bizonyítja, hogy egy erőteljes társadalmi fellépés néha a kormányt is meghátrálásra kényszeríti.

Milyen kérdésre kell válaszolni?

Az online népszavazáson az a kérdés, hogy adjunk-e levélszavazási lehetőséget annak a kb. félmillió magyarnak, akik a szavazás idején külföldön tartózkodnak.

Kikre vonatkozik pontosan a levélszavazás?

Nem a határon túli magyarokra, hiszen nekik már van erre lehetőségük, hanem azokra a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra, akik közül nagyon sokan nem tudtak szavazni az előző választásokon.

Akinek fontos a szavazás, az úgyis megoldja.

Aki külföldön tartózkodik, annak vagy egy nagykövetségre kell mennie, akár több száz kilométerre, vagy haza kell utaznia, ami még több lehet. Ez sokak számára a távolság, a munkája vagy az élethelyzete miatt megoldhatatlan. Mi azt szeretnénk elérni, hogy olyan könnyen tudjanak élni a szavazati jogukkal, mint a többi választópolgár.

Miért mentek el, vessenek magukra, ez nem a kormány problémája.

A jogalkotónak nem csupán az a felelőssége, hogy a szavazás minimális jogi feltételeit megteremtse, hanem az is, hogy az egyik legalapvetőbb demokratikus jogunkat, a szavazás jogát minél inkább megkönnyítse a gyakorlatban.

Mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkozzanak!

Ez most sincs így a gyakorlatban. Pl.: ha valaki egészségügyi okok miatt nem tud szavazni, akkor ő mozgóurnát rendelhet. A külföldön tartózkodó magyarokat nem egészségügyi okok, hanem a fizikai távolság akadályozza a szavazatuk leadásában. Ezt kell orvosolni!

A korábbi választásokon sem volt számukra levélszavazat, mégis, aki akart, tudott szavazni.

Ez nem igaz. A korábbi választások tapasztalata az, hogy a külföldön tartózkodó magyarok a részvételi aránynál jóval kisebb számban tudtak részt venni a választáson. Másrészt a koronavírus teljesen új helyzetet teremtett, mert elképzelhető, hogy egyáltalán nem tudnak majd utazni azért, hogy szavazhassanak.

De a külföldön élő magyarok most is tudnak szavazni levélben!

A határon túliak igen, de akik az eddigi kormányok politikája miatt és a jobb élet reményében külföldre mentek dolgozni, nem tudnak levélben szavazni.

Ha lemondanak a magyar állandó lakcímükről, akkor ők is szavazhatnak levélben!

A levélszavazat megadása számukra senki más érdekét nem sértené. A külföldön dolgozó magyarok nagy része szeretne hazatérni, fizeti is itthon a Tb-t, miért vennénk el tőlük a magyar lakcímkártyát? Ezzel csak még tovább nehezítenénk a későbbi hazatérésüket. Sok esetben ráadásul ingázókról vagy rövidebb időre külföldre költöző személyekről van szó, akik eleve nem terveznek tartós letelepedést más országban. Miért kellene felszámolnia magyar lakcímét annak az Ausztriában dolgozó betegápolónak, aki fél évet Grazban tölt, majd fél évet a családjával Magyarországon?

Miért szavazzanak azok, akik nem is itt élnek?

Mert a külföldön dolgozó magyarok Magyarországon születtek, évtizedekig itt dolgoztak és fizettek adót, itthon fizetik a Tb-t, állandó magyar lakcímük van, a hazautalásaikkal nagyban segítik a családjaikat, illetve a magyar gazdaságot és a többségük szeretne hazatérni. A levélszavazás ezen kívül azokat is segíti, akik bármilyen okból épp külföldön tartózkodnak és nem tudnak eljutni a külképviseletre.

Szavazati jogot adunk új választópolgároknak?

Nem. Szavazati joga a külföldön tartózkodóknak eddig is volt, viszont azt sok esetben nem vagy csak nehezen gyakorolhatták. A cél az, hogy külföldi tartózkodás miatt egyikünk se maradjon le alapvető állampolgári jogának gyakorlásáról.

Nem észszerű mégis, hogy a határon túliak levélben a külföldön tartózkodók csak nagykövetségen vagy hazautazva szavazzanak?

Nem, hiszen azonos élethelyzetben vannak: sem a határon túliak, sem a külföldön tartózkodók nem tudnak besétálni egy szavazókörbe, hogy lakóhelyükön szavazzanak. Éppen ezért diszkrimináció az, hogy a külföldön tartózkodók szavazását megnehezítik.

A levélszavazással vissza lehet élni, csalásra ad lehetőséget.

Nincs olyan szavazási forma, ami ne vetné fel a csalás lehetőségét. Ez tehát nem ellenérv, hanem egy olyan jogos aggodalom, amit a részletszabályok kialakítása során minimalizálni kell. Nem önthetjük ki a fürdővízzel együtt a gyereket is: nem mondhatunk le egy hasznos lehetőségről, ha kezelni tudjuk az esetleges kockázatokat.

Az USA-ban is csaltak a levélszavazatokkal.

Bár tömeges csalásra az USA-ban sem találtak bizonyítékot, szigorú biztonsági szabályokra a levélszavazás esetében is szükség van (akárcsak más szavazási formák esetében). Az általunk is felvetett probléma megoldása érdekében jelenleg is van lehetőség levélszavazásra Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Lettországban és még számtalan európai országban. Hallott bárki bármiféle levélszavazással kapcsolatos csalásról ezekben az országokban? Egy jól kialakított rendszerrel minimalizálni lehet a csalás lehetőségét.

Vannak fontosabb problémák is most, miért nem azokkal foglalkoznak?

Egyrészt ez is egy nagyon fontos kérdés. Kb. félmillió ember szavazatáról van szó, ami eldöntheti a jövő évi választásokat. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy még 2022 előtt rendeződjön a helyzet. Másrészt az online népszavazás eszközével később más fontos kérdésekről is dönthetünk majd.

Nem lenne biztonságosabb az ügyfélkapus hitelesítés?

De igen, azonban abban az esetben limitált felhasználót érnénk el, kevesen tudnának részt venni. Nagyon sokan még nem rendelkeznek ügyfélkapuval, vagy az nem aktív. Dolgozunk rajta, hogy később ez is opció legyen és ezen felhasználók szavazatainak meta adatait külön meg tudjuk mutatni majd számokban.

Az IP-címek ellenőrzése elég a visszaélések kiszűrésére?

Az IP-cím tárolása és monitorozása egy alap eljárás. Tisztában vagyunk vele, hogy ez önmagában még nem garantál semmit, viszont a rendszerünk fel van készülve az automatizált visszaélésekre, amint ilyet észlel, kiszűri ezeket a regisztrációkat.